Jelenlegi helyLevél a HÍR TV Célpont Szerkesztőségéhez

Levél a HÍR TV Célpont Szerkesztőségéhez


Írta Admin - Beküldve 12 október 2011

Hír TV Célpont Szerkesztőség

 Tisztelt Szerkesztőség! Feladó: Dr.Léhmann György

 

Legutóbbi műsorukban hírt adtak arról, hogy a banki károsultak ingatlanaira spekuláló, korábbi banki kapcsolatokat felhasználóknál már akkor is lehet a károsultak egyes ingatlanaira alkudozni, amikor se híre, se hamva nincs annak, hogy a károsultaknak a törvényi előírások szerinti végrehajtási eljárás miként fejeződik be.

 

Ez a téma adta indokát annak, hogy az alábbiakban konkrétan ismertessek Önöknek egy ilyenkor lehetséges, de a valóságban létrejött, az ingatlannak megszerzése érdekében kifejtett, közjegyzői és végrehajtói segítséggel végrehajtott megoldási módot.

 

AzOTP Lakáslízing Zrt. adásvételi szerződéssel 2008-ban megvásárolt 11 millió forint vételárért egy lakóházas ingatlant úgy, hogy a szerződés aláírásakor kifizetett 4 millió forint vételárat teljes egészében az a lízingbevevőnek megjelölt személy fizette ki saját pénzéből, aki ezzel az adásvételi szerződéssel egyidejűleg egy „Zárt végű pénzügyi lízingszerződés”-nek nevezett szerződést kötött az adásvételi szerződés vevőjével, az OTP Lakáslízing Zrt-vel.

 

Utóbbi lízingszerződés szerint a lízingtárgy azonos az adásvételi szerződés folytán OTP Lakáslízing Zrt kizárólagos tulajdonába került ingatlannal, finanszírozott összegként CHF-ként nyilvántartott pénznem, illetve 7 millió forint került a lízingszerződésben feltüntetésre, míg a lízingszerződés 6. pontja szerint a 4 millió forint vételárrészt kifizetett lízingbevevő a lízingszerződés felmondása esetén az OTP Lakáslízing Zrt. Üzletszabályzatának 17. fejezetében írtak szerint köteles a lakóházas ingatlant 5 napon belül sértetlen állapotban átadni, a bent lakó személyektől és ingóságoktól kiüríteni.

 

Az így említett 30 oldalas OPT Lakáslízing Zrt. Üzletszabályzatot a szerződés betűnagyságának fele méretű betűkkel 23 fejezetben, 9 melléklettel ellátva ugyancsak az adásvételi és Lízingszerződés aláírásának napján az alábbi záradék után irat ták alá a lízingbevevővel:

 

„Alulírott……………kijelentem, hogy, hogy jelen Üzletszabályzatot, annak mellékleteivel együtt elolvastam, az abban foglaltakat megértettem, így különösen jelen Üzletszabályzat Fogalom meghatározások, Fizetési kötelezettségek, fizetések teljesítésének módja, Adatvédelem és adatkezelés, valamint különösen kockázatfeltárás részét és az abban foglalt figyelemfelhívásokat.”

 

Határozottan állítom azt, hogy kétdiplomás tapasztalt ember sem érti meg felét sem ennek a 30 oldalas 9-es méretű betűnagysággal készült irománynak, de mivel csak ennek aláírása esetén juthatott a nyolc általános iskolát végzett lízingbevevő a családjával együtt lakáshoz, az iratot aláírta.

 

Ezt követően a már megkötött „Zárt végű pénzügyi Lízingszerződés”-t az OTP Lakáslízing Zrt mint lízingbeadó, valamint az OTP Lakáslízing Zrt tulajdonjog szerzéséhez szükséges 4 millió forint vételárrészletet már kifizetett lízingbevevő egy szekszárdi közjegyző által írt közokiratba foglaltan újólag is megkötött.

 

Idáig a történet hazánkban már megszokott, tisztességet még hírből sem ismerő bankok által tanúsított magatartás mentén haladt, ellenben az ezt követően történtek után szokták jobb érzésű emberek azt mondani, hogy ennél kevesebbért is jutottak már emberek börtönbe.

 

Tehát most tessék jól figyelni.

 

A svindli egyik része az, hogy azért erőltetik a bankok a közokiratba foglalást, mert ezáltal a kölcsön vagy lízingszerződésük felmondása esetén a végrehajtási eljárás megindításához nem szükséges olyan bírósági peres eljárást lefolytatni, melyben az adósok is elmondhatják érveiket, hanem az alábbi törvényhely alapján pusztán arra alkalmas közjegyző közreműködésével peres eljárás nélkül is lehetséges végrehajtó által a végrehajtási eljárás lefolytatása:

 

23/C. § (1) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét,

c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d) a teljesítés módját és határidejét.

(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

(3) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.

 

A bank ennek a lehetőségnek elérhetősége érdekében kész „ténytanúsítvány”-t kiállíttatni, felmondást közölni közjegyző által, csakhogy elkerüljék az egyébként szokásos bírósági pert.

 

Ellenben van az így kicsikart közjegyzői végrehajtási záradéknak a bank számára egy nagy hátránya.

 

Az, hogy amennyiben bírósági peres eljárás után „végrehajtási lap”-pal kérelmeznék a bankok a végrehajtást, akkor a végrehajtási eljárás alatt már alig van lehetőség a törvény szerint végrehajtás megszüntetése iránti eredményes peres eljárás kezdeményezésére az adósok által,

 

míg az esetben, amennyiben a közjegyzőknek segítségével bírósági peres eljárás nélkül jutnak „végrehajtási záradék”-kal a bankok a végrehajtási eljáráshoz, akkor a végrehajtási eljárás alatt adósok által kezdeményezett végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásban gyakorlatilag korlátozás nélkül felhozhatják érveiket az adósok saját érdekükben:

1952. évi III. törvény

368. § A végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt tény

a) akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy

b) a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.

 

369. § A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,

b) a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt,

c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le,

d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.

370. § A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti

 

És akkor jöjjön a fenti konkrét esetünkben a svindli második része.

 

Mert ugye a feladat a bankok számára adva van azáltal, hogy úgy kellene bírósági eljárás nélkül végrehajtási eljáráshoz jutniuk szándékaik szerint, hogy ezt követően se legyen lehetősége a becsapott, rászedett adósoknak bíróság előtt érveiket felhozni.

 

És fenti ügyben ennek érdekében ismét a közjegyző volt a bank segítője. Előbb az egyik közjegyző – egyébként kamarai tisztségviselő – közokiratba foglalta a lízingszerződés felmondását, irata szerint többek között közölte adóssal azt, hogy

 

„Fentiekre tekintettel felhívom, hogy a Lízingszerződés előbbiek szerinti megszűnésétől számított 5 (öt) napon belül a Lízingtárgyat sértetlen, rendeltetésének megfelelő, jó műszaki állapotban, a karbantartási, javítási és pótlási kötelezettségének a teljesítésével, kitakarított, szeméttől megtisztított, esetleg bentlakó személyektől és ingóságoktól kiürített, nem lakott állapotban bocsássa vissza a Társaság birtokába.”,

 

majd a lízingszerződést készítő szekszárdi közjegyző ennek a közjegyzői okiratnak alapján nem közjegyzői záradékkal, hanem a következő oldalakon látható végrehajtási lappal indította meg a végrehajtási eljárást.

 

Olyan módon ahogy csak jogerős bírósági, vagy közjegyzői határozat esetén van lehetőség végrehajtási eljárást megindítani:

 

15. § (1) Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki

a) a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata alapján,

b) a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része alapján,

c) a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján.

16. § Végrehajtási lapot állít ki

a) a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség alapján bármelyik közjegyző, továbbá a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke alapján a költségjegyzéket kiállító közjegyzőn kívüli bármelyik közjegyző

 

Ha jól megnézik ezen irat után látható közjegyző által kibocsátott végrehajtási lapot, annak 3. pontjában meg kell határozni azt, hogy a „határozat” mely napon emelkedett jogerőre, melyből láthatta volna a közjegyző azt, hogy határozat nélkül nincs lehetősége végrehajtási lapot kiállítani. A határozat hiánya ellenben nem zavarta a közjegyzőt abban, hogy a végrehajtási lapot záradékolja.

 

Valamint jól látható az is a végrehajtási lapon, hogy az OTP Lakáslízing Zrt-t képviselő ügyvéd volt feltehetőleg a végrehajtási lapot kiállító személy, de ez a közjegyző svindlijének értékén nem sokat ront.

 

----------------------------

Ilyen előzmények után pedig ugyancsak szekszárdi végrehajtó által a végrehajtási eljárás megindult. Most ott tart, hogy a végrehajtó fenyegetőzik pénzbírsággal az esetben amennyiben a 4 millió forint vételárrészletet kifizető lízingbevevő – adós – a lakást határidőben nem üríti ki.

 

Természetesen észlelhetné a végrehajtó is azt, hogy a végrehajtási lap közjegyző általi kibocsátása szabálytalan, megtagadhatná ennek alapján a törvénytelen végrehajtási eljárás lefolytatását, de nem teszi.

 

=================

Tisztelt Célpont Szerkesztőség!

 

Visszatérve az elmúlt heti műsorukban szereplő, banki kapcsolatokkal rendelkező lakáskereskedőnek arra a kijelentésére, hogy van lehetőség már a végrehajtási eljárás előtt is lakások, lakóházak megszerzésére spekulálni, fenti konkrét ügy alapján bizonyítottam azt, hogy milyen módon.

 

Bank, közjegyző, ügyvéd, végrehajtó együttes közreműködésével és a törvényi előírások tudatos kijátszásával van erre mód.

 

És még ki tudja hány ügyben volt úgy, hogy az adósok a nyomasztó erőfölénytől megriadva nem tettek semmit és földön futóvá váltak.

Siófokon 2011. október 11. napján.                                                 Tisztelettel:

                                                                                  Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz.

 

 

 

FACEBOOK

Közlemények

Mátyás Király Közindítvány

NCK- Mátyás Király Közindítvány-sorozat I. rész

Keresés